Veteranu no Veterana: Badain ba Istória, Badain ba Memória no Badain ba Vitória
(Reflesaun ba Komemorasaun Loron Nasionál Veteranu ba da-IX iha Postu Administrativu Uatulari, Munisípiu Viqueque)
Hosi: Pe. Heri Soares, SVD*)
Nasaun ida-idak hamriik independente la sees husi istória. Husi istoria hahoris memória no memória fó vitória. Entaun, ita bele husu, saida mak nasaun? Nasaun hanesan organizasaun ne’ebé mak harii husi povu no iha ninia territoriál ne’ebé mak independente. Povu harii nasaun ho objetivu ida katak hamutuk hadi’a moris ho dixiplina no justu. Tuir Harold J. Laski, nasaun hanesan povu ida mak iha nia integrasaun tanba iha ninia podér ne’ebé mak ho karáter obrigatóriu ida mak legalidade husi submete supremu husi pesoál ou grupu sira-ne’ebé mai hanesan parte ida husi povu ne’e rasik.
Ideia ida-ne’e hakarak reforsa de’it katak nasaun iha ninia supremu ne’ebé mak a’as liu sosiedade no grupu sira seluk mak eziste. Tanba, presiza rekoñesimentu mós husi nasaun seluk sai hanesan kritéria ida atu nasaun ne’e bele hamriik metin no hodi partisipa iha relasaun internasionál ho nasaun sira iha mundu ne’e.
Timor Leste nasaun ida-ne’ebe mak kiik iha sudeste azíatiku, iha nia istória ne’ebe boot no úniku iha sékulu ida-ne’e. Bainhira restaura independénsia iha loron 20 Fulan-Maiu 2002, nasaun ne’e envolve an nu’udar membru ida husi país Conselho Popular da Lingua Portuguêsa (CPLP), no ofisialmente iha loron 26 Fulan-Outubru 2025 iha Kuala Lumpur, Malázia, Timor-Leste adere nu’udar membru ida husi nasaun sira Ásia nian hanaean ASEAN.
Husi prosesu sira-ne’e hotu, ita haree mós ba nasaun sira seluk ne’ebé mak iha sira-nia istória hodi bele motiva ita atu oinsá ita aprende no komprende kona-ba polítika no luta sira globál no lokál. Iha istória nasaun Olanda nian ne’ebé haktuir nu’udar nasaun ida mak susar tebes atu fo liberdade ba nasaun kolonia sira tanba sira iha polítika ida mak naran “polítika nasionalizmu”. Maibé iha realidade, sira moos rende no hodi fo ukun an ba nasaun Indonézia iha tinan 1945.
Diferensa ho nasaun England ne’ebé mak pos segundo guera mundial fo ukun an ba nasaun kolonia sira hanesan India, Pakistaun no Malázia. Portugál no ninia attitude polítika ne’ebé mak primordiál ba nia nasaun kolonia sira inklui Timor-Leste ne’ebé iha altura ne’eba ho naran “Timor Portuges” (A. Barbedo de Magalhaes, 1990). Politika kolonializmu portugés hatudu duni sira-nia mentalidade europeia ne’ebe konsidera povu Timor Portugés, povu ida mak lahatene buat ida ne’ebe sira hanaran povu ne’e ho naran “calado” ka nonook.
Prosesu kolonializasaun Estadu Portugés durante tinan 450 nia laran hamosu ona kazu lubuk ida mak hanesan selu impostu, oho, kastigu no uza violénsia hodi domina ba povu Timor Portugés. Ho prezensa Estadu Portugés iha Timor Portguês momentu ne’eba, sira la’ós de’it mai hodi ukun no aplika atidude hanehan de’it povu, maibe sira koko no buka riku soin lubuk ida iha Timor Portugés hanesan ai-kameli, osan-mean, mina, gas, banin-ben, etc (Materia “Curso da História de Timor-Leste”, 2016).
Husi ne’e mak durante prezensa sira-nian, povu Timor Portugés senti moris la-livre tanba buat hotu hetan kontrolu másimu husi Estadu Portugés. Bele dehan mós katak Estadu Portugés nia prezensa iha Timor Portugés ita hanaran estadu falladu tanba sira nunka atu hanoin kona-ba dezenvolvimentu iha rai Timor Portugés. Iha sira-nia Estadu ne’ebé eziste ona kuaze tinan 450 nia laran mós ita nunka hetan estrada ho alkatraun no uma ka edifisiu modernu balun mak harii iha área rurál sira. Bele iha ba mós, ita bele sura ho liman fuan.
Realidade ne’ebé hatudu durante tinan 450 nia laran katak, povu Timor Português moris iha susar no terus nia laran. Tuir tempu ne’ebe mak iha, katak iha loron 25 Fulan-Abril 1974, akontese Revolução dos Cravos, iha Estadu Potuges. Husi ne’eba mak situasaun polítika iha hetan mudansa signifikante tebes ba iha sistema polítika kolonilizasaun Portugés nian ne’ebé mak iha. Katak, la’ós nasaun hanesan Áfrika de’it maibe inklui mós Timor-Leste. Revolusaun Aifunan ne’ebé mosu hodi halo determinasaun ba provinsia kolonilizasaun atu bele determina nu’udar nasaun independente inklui mos Timor Português iha momentu ne’eba.
Ho informasaun ida-ne’e, provinsia Timor Portugés mós forma daudaun ona organizasaun polítiku atu ema Timor oan hotu bele hola parte iha auto-determinasaun ba ukun rasik an. Maske iha momentu ne’eba Timor-Leste hamosu uluk partidu politiku hanesan Partidu Uniaun Demokratika Timor (UDT) ne’ebé hakarak sai nafatin parte ba Portugál hanesan provínsia ida, Partidu APODETI ne’ebé mak hakarak sai parte ba iha nasaun viziñu Indonesia hodi sai hanesan provinsia ida, no partidu ne’ebé hakarak ukun rasik an 100% mai husi Partidu FRETILIN (Avelino M. Coelho, 2012).
Iha momentu ne’eba, povu no lider polítiku timoroan sira mós iha hanoin ida hakarak atu sai nasaun ida-ne’ebé mak independente totál iha país ida, maibe esforsu hotu ne’ebé sira alkansa ona la fasil atu halo. Situasaun Polítika iha altura ne’eba mós difisil tebes ba timoroan hotu hahú book an no halibur malu hodi partisipa iha luta ba libertasaun nasaun Timor-Leste nian iha tinan 1975. Iha ne’ebé, Timor-Leste rasik deklara ona Proklamasaun Unilateralmente Independénsia iha loron 28 Fulan-November 1975, hodi nune’e primeiru Governu konstitusionál ida-ne’ebé lidera direta husi Dr. Françisco Xavier do Amaral nu’udar Prezidente da Repúblika no Dr. Nikolau Dos Reis Lobato nu’udar Primeiru-Ministru Repúblika Demokrátika de Timor-Leste (RDTL).
Ukun an ida iha 1975, sai hanesan istória ksolok ne’ebé la hahoris kontente, maibé istória ksolok ne’ebe hahoris moras, terus, susar no mate lemo-lemo bainhira iha loron 07 Fulan-Dezembru 1975, militr Indonézia invade Timor-Leste durante tinan 24 nia laran. Moras ne’ebe iha kontinua moras, kanek ne’ebe iha kontinua kanek. Se loos mak sei sai liman-badaen, neon mamar hodi kura moras no kanek sira-ne’e?
Iha istória haktuir katak kada loron 03 Fulan-Marsu ita halibur hamutuk hodi hanoin fali loron importante ba ita-nia asawa’in FALINTIL sira-ne’ebe halo promesa ba luta ukun rasik an nian hodi komunga prinsipiu luta nian ne’ebé dehan; “mate ka moris, ukun rasik an”. Husi istória ne’ebe iha, ohin loron rai hela mai ita loron importante ida-ne’ebe ohin ita selebra ho naran “Loron Nasionál Veteranu”. Iha istória mak iha veteranu, iha veteranu mak iha istória.
Hanesan ita-nia aman-inan veteranu no veterana balu dehan nune’e: “uluk ami halo funu isin kolen ami deskansa naran de’it. Atu iha ai leten, atu iha fatuk leten, atu iha be laran, atu iha ahuk-desan laran. Maibe ami-nia hanoin kona-ba polítika nunka mais kolen”. Ho espiritu patriotizmu no nasionalizmu ne’ebé belit metin iha ita-nia veteranu/a sira hatudu duni sira nunka mais atu hakiduk hodi luta ba libertasaun rai ida-ne’e. Luta ne’ebe nakonu ho fiar an ho esperansa ida de]it katak “Timor-Leste tenki ukun rasik an”. Iha ne’ebé hatudu duni sira-nia luta, luta ba lia-loos no justisa.
Istória ba istória, Timor-Leste iha nia istória rasik ne’ebé ko’alia hela kona-ba povu ida-nia halerik, tanis, susar no terus. To’o ikus istória ne’e idéntiku ho povu Timor ne’ebé hanaran an nu’udar povu ida mak Maromak oan. Husi fiar ida-ne’e, ita bele deskobre katak ita-nia veteranu/a sira uluk halo funu sira sente la-mesak tanba sira ho fiar ida katak Maromak hamutuk ho sira.
Hanesan iha leitura dahuluk ne’ebé haktuir kona-ba Moises ne’ebe hateten ba Aarão ho nia oan sira dehan; “Nai fó bensa ba ó, Nai hatudu nia oin mamar ba ó, Nai hatudu Nia laran luak ba ó, Nai fila oin ba ó, fó dame ba ó” (Núm. 6:22). Klaru tebe-tebes hanesan mos saida mak akontese ba ita-nia luta-na’in no lutu-na’in sira katak; Maromak hadomi ita, Maromak hadomi Nia Povu Timor Lorosa’e. Hanesan dadolin otas tuan ne’ebé hananu; “Maromak fuan monu iha Israel, Maromak hili Israel, maibe Maromak hadomi liu Nia Povu Timor Lorosa’e”.
Iha leitura daruak nian, ba sarani sira iha Eféso São Paulo dehan; keta halo Maromak nia espiritu laran susar. Tanba Maromak Nia Espíritu, Espíritu ida-ne’ebé mak mai hodi hatene perdua, hadomi no dame (Ef. 4:5-7). Liafuan profétiku ne’e, haktuir momoos ona husi ita-nia luta no luta-na’in sira iha sira-nia prinsipiu luta nian, iha ne’ebe sira hametin unidade hodi harii pás, domin no perdaun. Husi sira ita presiza aprende oinsá atu perdua malu, hadomi malu no dame malu.
Sentidu ne’ebe hanesan iha Evangelho, São João mós husu ita hodi tenke hadomi malu. Ko’alia kona-ba hadomi malu, ita-nia nasaun Timor-Leste ohin loron hasoru hela krize boot ida-ne’ebé nu’udar dezastre hodi hamate dezenvolvimentu nasaun ida-ne’e nian mak “krize domin”. Ohin, ba da-sia (IX) mak ita komemora loron nasionál ba veteranu, mai ita hotu aprende husi istória sira pasadu nian hodi alkansa ba ita nia futuru ida mak di’ak tuir ita hotu-hotu nia mehi. Ami hato’o ami-nia obrigadu la-nahas ba ita-boot sira-ne’ebé ho domin luta ba rai ida-ne’e; husi imi nia sakrifika an mak ohin loron ami hotu moris iha ámbitu liberdade nia laran. Ami goza ami-nia moris nu’udar sidadaun loos nasaun ida-nian. Ami ne’ebé nu’udar foinsa’e, ami presiza aprende husi ita-boot sira kona-ba luta no sakrifisiu. Ohin loron, ita-boot sira hakerek hela marka boot ida iha ami fuan no laran kona-ba istória ukun rasik an nasaun doben RDTL.
Husi istória fó mai ita liberdade. Husi istória hanorin ita aprende moris. Husi istória hakerek ita-nia pasadu. Husi istória harii ita-nia prezente. Husi istória kontinua luta ba futuru. Hanesan loromatan ne’ebé hatudu nia naroman loro-loron mai ita iha ita rai Timor Lorosa’e ida-ne’ebé livre tanba sakfisiu husi ita-nia funu-na’in libertasaun nasionál no asswa’in sira-ne’ebé mak mate hodi realiza ita hotu nia mehi ukun rasik an ida-ne’e.
Mai ita hotu no liuliu mai ami jerasaun foun sira, labele haluha istória sira-ne’e nu’udar parte ida husi ita-nia prosesu luta nian. Hamutuk aprende husi istória no hodi kontinua fó onra no gloria ba ita-nia luta-na’in no lutu-na’in sira nasaun ida-ne’e nian. Imi mak ami-nia veteranu/a ohin no ba nafatin: Imi mak ami-nia badain ba istória, imi mak ami-nia badain ba memória, imi mak ami-nia badain ba vitória. Vitoria Ukun Rasik an, rai doben Timor Lorosa’e.
*) Hakerek-na’in atuál Pároku iha Parokia Nossa Senhora do Rosário de Fátima Uatolari-Darabai no daudaun ne’e hela iha Uatolari-Viqueque.
